Oláh Zsuzsa: Biológia 10.

A régi gimnáziumi biológiatankönyv-sorozat az új tantervnek és a mai diákok igényeinek megfelelően megújult. A régi könyveknél vékonyabb, de színes könyvek 2002-től 2004-ig elkészültek, és a teljes sorozatot tankönyvvé nyilvánították. Ez a könyv a sorozat első tagja.

Tartalom

A tananyag a 10. osztályban lényegében továbbra is az állatrendszertan és -szervezettan, valamint a növényrendszertan és -szervezettan, valamint az etológia legfontosabb ismereteit tartalmazza. A rendszertant alapjaiban megrengette az új genetikai törzsfák felrajzolása, mert a legalapvetőbb csoportok (prokarióták, állati egysejtűek, moszatok, testüregesek) felosztása tisztázatlanná vált. A fejlettebb állatok körében is vannak változások a rendszertanban (a férgek csoportjai bizonytalanná váltak, genetikai törzsfák szerint a gyűrűsférgek nem az ízeltlábúak rokonai, a halak, a hüllők nem képeznek egységes csoportot, a hüllők közé sorolt teknősök és a pikkelyes hüllők között nagyobb a törzsfejlődésbeli távolság, mint a pikkelyes hüllők és a madarak között). A középiskolai rendszertan bizonytalanságai miatt az érettségi követelményekből szinte teljesen kimaradtak a növények és állatok. Remélhetőleg ez csak átmeneti állapot lesz, mert a tanárok jól tudják, hogy ez a téma érdekli is a gyerekeket, és szemléletformáló hatása is van.

Módszertan

A módszertan is változott. A tananyag leckékre tagolódik, a kiegészítő anyag apró betűvel, színes foltban a margóra került. Nagyobb hangsúlyt kapnak a színes, motiváló képek, a magukat az élőlényeket, a valóságot ábrázoló fotók. Mai, egyre inkább virtuális világunkban a valóság bemutatásának egyre nagyobb szerepe van. Ugyanaz a tananyag több aspektusból is megjelenik: egyrészt a törzsfejlődés során a légzőszerv, másrészt a légzőszervek fejlődése során a rendszertan, illetve a növények szerveivel kapcsolatban is szó esik a növények anyagcseréjéről, valamint az anyagcsere áttekintése során a növények szerveinek a szerepe is látható.

Az erkölcsi kérdések is fontos szerepet kapnak a tankönyvben. A növény- és az állatvilág ismerete azért is fontos, hogy minden diák lássa: az ember nem kivételezett élőlény a világban, az állatok is ugyanolyan érző lények, mint mi. Kiemelt fontosságú a középiskolás oktatásban a memória gyakorlatoztatása is, mert a középiskolai évek alatt még fejlődik az idegrendszer. A tudásnak azonban csak az egyik része az ismeret, a másik a logikus gondolkodás. A gondolkodás, az elmélyedés, az okok keresése erkölcsi kérdés is, helyes a dolgokat becsületesen és alaposan végiggondolni, ugyanakkor az összefüggéseket felfedezni, meglátni, megérteni - örömet is jelent!

Ehhez a könyvhöz - három kiváló, ma is tanító tanárnő munkájaként - elkészült a képességfejlesztő munkafüzet is, amelyet a tankönyvszerző melegen ajánl.